37. rész - A legjobb ellenség

Sziasztok!
Két hét kihagyás után itt vagyok az új résszel, és remélem, hogy tetszeni fog nektek. Iszonyatosan hálás vagyok a biztató szavaitok miatt, elképzelni nem tudják milyen érzés ezeket olvasni. Ti vagytok a legfantasztikusabb, legcsodálatosabb Olvasók a világon! Köszönök mindent!
Puszi, Azy

UI: Itt egy idézet a harminckettedik részből. Nem tudom miért, de úgy gondoltam bemásolom, mert illik ehhez a részhez. :)

"- Rá nem gondolsz?
Úgy tűnik, hogy ez a dolog az, ami Sandy-t is elmerengésre készteti. Nem szól semmit, lehuppan az ágyra, ami alatt én rejtőzöm.
- De - suttogja alig hallható hangon. - De csak annyira, amennyire ő rám." 

Csendesen várok a válaszára, miközben alaposan végigmérem. Kétségtelenül lefogyott, és arca beesettnek tűnik. A rózsaszín topp, amit visel egy hosszú farmerrel, megmutatja, hogy az utóbbi hónapok nem telhettek el túlságosan kellemesen.
- Lucas hívott - magyarázza meg halkan, félénken néz rám. - De boldog vagyok, hogy itt találtalak. Beszélni szeretnék veled. Négyszemközt - teszi hozzá.
- Én akkor megyek is... - csókol még utoljára szájon Eric, és menekülve a helyszínről, kisiet a kertbe, mielőtt még ellenkezni tudnék.
- Nincs mit megbeszélnünk - fonom a karjaimat keresztbe. - Menj el! 
Sandy arca egy pillanatra ledöbben, majd szomorúan elmosolyodik.
- Hallgass meg! 
- Nem! - ordítom el magamat, amivel még saját magamat is meglepem. Azonban pofátlanság, amit csinál. 
- Deon, kérlek már! - ráncolja a homlokát, hitetlenül nevet fel. - Abba hagynád legalább öt perce az utálkozást? Legjobb barátnők vagyunk, annyit sem érdemlek meg, hogy elmondjam, miért tettem? 
Felháborodva tátom el a számat, képtelen vagyok elhinni a szavait. Elképesztő tahóság, amit csinál. Csak annyit kérek, hogy tűnjön el az életemből. 
- Te nem a barátnőm vagy Sandy, sokkal inkább az ellenségem! - rázom a fejemet hevesen, miközben majdnem szétvet a tehetetlen düh.
- Akkor a legjobb ellenséged vagyok, tudod? - mosolyodik el keserűen. 
Szótlanul méreget, azután látom, hogy mondani szeretne még valamit, de ajkát beharapva akadályozza meg saját magát. Elfordítja a fejét, a kinti bandát pásztázza. Követem a tekintetét. 
Egy hatalmas asztal, körülötte Sandy szinte összes barátja, akik éppenséggel most velem töltik a szabadidejüket. 
San a padlóra tekint, aztán újra rám. Szemében könnyek csillognak, nem sok kell hozzá, hogy elsírja magát.
- Azt hiszed te vagy az egyetlen áldozat, nem igaz? - teszi fel a kérdést, amiből egyértelműen az jön le számomra, hogy nemet kellene mondanom.
- Igen - emelem fel az állam határozottan, már csak azért is. 
- Tudom, hogy meg van rólam a véleményed, viszont az valahogyan sose érdekelt téged, én hogyan érzek - bök a mutatóujjával a saját mellkasára. - Deon, emlékszel, mikor a tóparti házban álltunk, és azt állítottuk, mindent elmondunk egymásnak?  - teszi fel vádlóan a kérdést. 
- Igen, és rohadtul hazudtál. Könyörgöm, minek ezt még felhánytorgatni? - teszem szét értetlenül a kezemet. - Akkor még azt hittem, bízhatok benned - bólogatok, minden szavam megvetésről árulkodik. - Még bőgtem is akkor. Jesszus, de szánalmas voltam - röhögök fel fanyarúan, miközben a homlokomat dörzsölgetem az ujjaimmal. 
- Én szerinted nem sírtam...? Egyébként is, te talán nem kamuztál nekem?  - képed el teljesen, miközben a kitágult szemekkel bámul rám. - Deon, bemutattál Zayn-nek, nekem irtója bejött, és valamiért akartam. Szerintem ez nem bűn - magyarázza fájdalmas ábrázattal. -  Aztán megtudtam, hogy lefeküdtetek, viszont Zayn soha nem mondta, hogy szeret vagy nem csak egy éjszaka erejéig voltatok együtt!  Látod, itt csúszott hiba a számításainkba - hagy egy kis szünetet, de mivel nem vágok közbe, folytatja. - Mindhárman külön utakon jártunk, egyedül próbáltuk megoldani ezt a helyzetet. Zayn úgy gondolta, ha elmondja, hogy veled a hátam mögött összejött, akkor megint fel fogom használni ellenetek, mint a szilvesztert. De hadd mondjam el: Nem tettem volna ezt soha! Eszembe se jutott kitálalni a sajtónak - nyomatékosítja a szavait azzal, hogy szinte már ordít. Azonban inkább tűnik kétségbeesettnek, mint dühösnek. - Szerencsére Zayn ezt nem tudta. Oké, megzsaroltam, mert azt hittem, nincs senkije, és belém szerethet. Ha tisztában lettem volna azzal, mi van köztetek, akkor leálltam volna... - halkul a végére el, szavai suttogásba mennek át. - Hinned kell nekem! Soha nem bántottalak volna szándékosan. Kérlek! - könyörög, azonban nem reagálok semmit, az arcom hideg maszkként marad mozdulatlan.
Sandy teljesen feladja, a könnycseppek végigfolynak az arcán. Meg sem próbálja őket letörölni, és a tekintetét is elfordítja.
- Nyáron elmentem Londonba hozzá. Nyilván fel se tűnt sokatoknak, de fejfejásra hivatkozva leléptem a tévézésből - kezd bele egy olyan mesébe, amit már ismerek. - A hátsó ajtón át elmentem az utolsó vonattal. Aznap éjszaka zsaroltam meg - sóhajt fájdalmasan.
Vár pár percet, hogy kívánok-e valamit hozzá tenni, de mivel nem, abbahagyja a fáradozást. Megigazítja a vállon a táskáját, még egy utolsó pillantást vet rám, és kimegy a kertbe, hogy köszönjön. Nem követem, viszont az ablakból keresztül merengve nézem.
Egy lány, aki menthetetlenül akarta a szerelmet, mivel még nem tapasztalta. Megzsarolt egy fiút, azt hitte, így megkaphatja, de állandóan visszautasították. Felrémlik előttem Zayn arca, akaratlanul rajta is elgondolkozom. Egy srác, akit megzsarolt egy kétségbeesett nő. Nem szerette, de hogy megvédje azt, akit viszont igen, belement. És vagyok én... Nem meséltem nekik egymásról semmit. Éltem a saját életemet, vakon, így nem vettem észre mi zajlik. Van ebben a helyzetben egyáltalán olyan, akit mindenféle bűntudat nélkül hibáztatni lehet? Azt hiszem nincs.
Sandy két puszival köszön a többieknek, teljesen kivirul az arca, mikor szorosan megölelgetik. Meg nem mondanám róla, hogy két perce még itt sírt a konyhában. Azt hiszem én is áldozatul estem annak a lánynak, akit minden egyes alkalommal eljátszik az emberek előtt. Nem láttam soha a könnyeit, bár ő sem az enyémeket.
Bemutatkozik Eric-nek is, majd mintha egy bejelentést tenne, valamit magyarázni kezd. A többiek arca fokozatosan elszomorodik, Wendy el is sírja magát, míg Lucas mintha teljes depresszióba esne. Összevont szemöldökkel mustrálom őket. Nem szándékozik tovább maradni, elbúcsúzik mindenkitől még egy utolsó puszit dob a kezével az üvegajtóban, majd végleg hátat fordít nekik. Mielőtt kisétálna az ajtón, rám néz.
- Sajnálok mindent, de belefáradtam - vallja be, de úgy tűnik nem vár választ, és nem is kap.
Az ajtót halkan csukja be maga mögött, az érzéseim pedig hirtelen rám zúdulnak. Legszívesebben utána rohannék, megölelgetném, és elmondanám neki, hogy én is sajnálom, amiért nem figyeltem rá. Boldogan kántálnám vele a régi mondókánkat, miszerint sosem szakadunk szét. Visszamennék az időbe, mikor még egyikünket se érdekelték a fiúk, főleg nem ugyanaz.

Beard & Stubble | via TumblrMikor kimegyek a többiekhez, azt látom, hogy a hangulat teljesen meghalt. Mindenki csendben eszik, egy vidám nevetés sem hangzik el.
- Mi történt? - nyelek egy hatalmasat, miközben ide-oda kapkodom a tekintetemet közöttük.
- Sandy holnap kiköltözik a családjával Kanadába - meséli Brittany, és látom rajta, hogy majd' megszakad a szíve.
Ledermedve bámulok a vörös hajzuhataggal rendelkező lányra, el sem hiszem, amit mond.
- Viccelsz, ugye? - áll meg a villa a kezemben. Csakhogy nem arról árulkodik Lucas és a többiek arca, hogy poénkodnának.
- Holnap reggel nyolckor a Heathrow repülőtérről már megy is el - temeti az arcát Jade a kezeibe. Eric-en kívül az egész asztal mély letargiába esett.
- Egy évig nem fogjuk látni - fojtja el a könnyeit Wendy, nem túl sikeresen.
Szótlanul meredek a tányéromra. Gondolatok ezrei futnak végig a fejemen, mégsem tudom, mit szóljak a dologhoz. Ez egész nap annyira kusza.
- Te jó ég - suttogom kábán.
Az ölembe ejtett kezemet hirtelen megfogja Eric, és jól esik a támogatása, mégis valahogyan furcsán érzem magamat. Egyáltalán nem kéne aggódnom. Sandy eltűnik az életemből, ahogyan eddig is akartam. Zayn pedig már rég nem zaklat. Boldognak kellene lennem, mégsem vagyok.
- Mindjárt jövök - nyögöm, és felpattanok, mielőtt még megfulladnék a rengeteg nyomasztó dologtól. Kirántom a kezemet Eric-éből, és a táskámat az egyik kerti székből felkapva elsietek.
Tudom, hogy valószínűleg furcsállják a viselkedésemet, Eric megbántásával is tisztában vagyok. Ezzel szemben nem bírom elviselni a vigasztalását, meg sem érdemlem. Ahogyan őt sem.
Átszaladok a házon, ki az utcára. Lerogyok a ház előtti kis lépcsőre, kezeimmel megtámasztom az államat. Nagy nehezen fellélegzek, engedem, hogy a hűvös levegő a tüdőmbe áramoljon.
- Jól vagy? - hallok meg egy hangot a hátam mögött.
Futólag Lucas-ra pillantok, majd egy aprót bólintok. Letelepszik mellém, lábait fiúsan széttárva terpeszkedik el.
- Szar az élet - nevet fel keserűen.
- És bonyolult - teszem hozzá, majd kis habozás után bátorságot veszek, és faggatózni kezdek: - Szereted, igaz?
- Ja - sóhajt nagyot. - De fogalmam sincs mi van vele. Nem enged soha magához eléggé közel.
- Nem lehet könnyen kiismerni, az már biztos - mosolyodok el bánatosan.
- Kérdezhetek valamit? - lep meg hirtelen a hangszínváltozásával. Olyan, mintha igazán érdekelné már régóta valami, és tőlem reméli a helyes választ.
- Ühüm, persze.
- Honnan tudtad először, hogy szerelemes vagy?
Lucas arcát vizsgálom, ami már borostás, ezért férfiasabbá teszi a vonásait. Zöld szeme könnyektől ragyog, mégis próbál erős maradni. Azt tudom leolvasni róla, hogy valószínűleg ő az, aki szerelmes, de új neki a helyzet.
Zavartan nevetek fel, lehajtom a fejemet.
- Akkor kezdődött, mikor rájöttem, hogy aggódik értem, és fontos vagyok számára - mosolyodok el halványan.
- Mi történt? -  Lucas szája széle is egy kicsit felfelé kezd görbülni, ahogyan rám néz.
- Elegem lett mindenből. Sétálni indultam az erdőbe, de az ég hirtelen leszakadt. Nehezen jutottam vissza a sátrakhoz - idézem fel az emléket, és továbbra is szüntelenül vigyorgok. - Ha láttad volna Zayn arcát, milyen ideges volt...
- Zayn? - hökken meg Lucas, összeráncolt homlokkal fürkészi az arcomat.
Csendesen bólintok, érzem, ahogyan a pír elönti az arcomat.
- Nem illene ilyet kérdeznem, de Eric-be is szerelmes vagy?
Kétségbeesett pillantást vetek rá, nem kellenek szavak, anélkül is tisztában van a válaszommal. Elhúzza a száját.
- Sejtettem.
- Lucas, nem vagyok valami jó a kapcsolatokban, de... - kezdek bele, eléggé bizonytalanul. - Ha szereted Sandy-t, akkor mond neki, hogy meg akarod még jobban ismerni- terelek gyorsan témát. - Különben sosem fogtok egyről a kettőre lépni - tanácsolom. - Lehet, hogy nemet fog mondani, de legalább nem lesznek kétségeid.
- Tudom, és igazad van - dörzsöli meg az arcát, majd felém fordul. - Én is javaslok neked valamit, ha nem bánod.
- Hallgatlak - húzom össze a szemöldökömet, érdeklődve várom mit gondol.
- Ne maradj Eric-kel, ha még mindig abba a másikba vagy szerelmes.
Bumm, nesze neked Deon!

Lucas tanácsa a hazafelé úton is végig a fülemben cseng, egyszerűen nehéz kiverni a fejemből. Szerencsére Eric azt hiszi Sandy miatt vagyok letört, pedig sokkal inkább azért, mert én se tudom mit kéne éreznem.
- Hazaértünk - rángat ki a bambulásból, mosolyogva figyeli, ahogyan felmérem a helyzetet. Leparkoltunk a kollégium előtt.
- Tényleg - jelentem ki halkan felnevetve.
Kiszállunk az autóból, Eric az enyémek köré kulcsolja az ujjait. Hagyom, hogy a bejárat felé húzzon. Mivel késő este van, kevesen járnak a folyosókon. Mikor a két részleget elválasztó szakaszhoz érünk egy csókot nyomok Eric szájára.
- Aludj jól! - mosolygok rá, amit ő is viszonoz.
- Te is, kicsim - simítja meg a hajam, majd elindul a szobája felé.
Hasonlóan teszek, mint ő, miközben reménykedem, hogy Bee már alszik. Halkan nyitok be a szobába, és hálát adok az égnek, amiért a lámpa le van oltva, csupán Beele szuszogása hallatszik. Ledobom a táskámat az ágyra, előkotrom a pizsamámat a párnám alól, utána lábujjhegyen elosonok a fürdőbe.
Rekordidő alatt végzek mindennel, hullafáradtan dőlök be az ágyba. Az agyam végig kattog, fogalmam sincs mit kéne tennem. Se Eric-kel se Sandy-vel.
Úgy alszom el, hogy majd holnap megvilágosodom, azonban mikor fél nyolckor a plafont bámulom, még mindig összezavart vagyok. Egyet tudok: el kell mennem.
Villámgyorsan lököm félre a takarót, az órát megállapítva már édes kevés időm van. Tíz másodperc alatt döntöm el, hogy nem fogok tudni elkészülni. A tükör elé lépve végig nézek magamon. Kócos, lófarokba fogott haj, egy fekete-rózsaszín ujjatlan, hozzá illő rövidnadrággal, illetve kék és barna zokni. Úgy tűnik nem sikerült megtalálnom a sötétben a párját.
A fürdőbe sietek, fogat mosok, aztán egyszerűen a kabátot és egy papucsot magamra kapva rohanok fejvesztve kifele. Az idő kint hűvös, és túlságosan is idegesítő a forgalom, ami az utakon fogad. Hiába dudálok, mint egy őrült, London városa ilyenkor tele van.
- Menjél már! - csapkodom két kézzel a dudát, jelezve az előttem lévő telefonáló csajnak, hogy meg kéne indulnia. - Végre!
Tövig nyomom a gázt, annyit előzök, amennyit csak tudok. Az órára pillantva csalódva állapítom meg: nem fogom elérni. Ez a tudat csak még inkább ösztökél, ezért belehúzok.
Úgy érzem a szívem kiugrik a helyéről, mikor leparkolok a Heathrow repülőtérnél. Kipattanok az egy szál pizsamámban és papucsomban, utána mély levegőt veszek, aztán nekiindulok. Úgy futok, mintha a maratonon lennék. Át a terminálok között, egyenesen ahhoz a táblához, amin jelezve van melyik terminált kell keresnem.
A szükséges információt megszerezve iramodok meg a kettes számú felé. Az emberek megnéznek, már csak azért is, mert nem gyakran látni egy pizsiben és papucsban flangáló fősulist a reptéren szaladgálva. Ha más helyzetben lennék, én nevetnék, de muszáj sietnem.
Amint belépek a kettes terminálba, a szememmel Sandy családját kezdem keresni, ugyanakkor rengeteg ember van, nagyon nehéz. Végig rohanok a sorok között, ennek dacára mikor megpillantom a szőke hajkoronát, a lábam földbe gyökerezik.
Sandy a bőröndjét maga után húzva indul meg, kezében az útlevelét szorongatva. Egy másodpercem sincs tétovázni, futásnak eredek.
- Hé, várj még! - kiáltok tíz méter távolságból rá. Valószínűleg nem figyel fel a szólításra, nem gondolja, hogy neki szólt, ezért megismétlem. - Sandy, állj! - ordítom teli torokból.
Sajnos erre már nem csak ő, hanem a fél embertömeg is felfigyel. Ez engem viszont cseppet sem érdekel jelen helyzetben. Mivel San megdöbbenésében meg sem tud mozdulni, a szülei tolják ki a sorból, hogy a mögöttük lévők fel ne merjenek háborodni.
- Mit keresel itt? - kérdezi teljesen sokkolva.
- Én... - zihálom, a futás teljesen kikészített. - Csak el akartam mondani, hogy te vagy a legjobb barátnőm, nem számít mi történt - sóhajtom.
Sandy szemeiben könnyek gyűlnek, majd szó szerint nekem ugrik, és olyan szoros ölelésben részesít, hogy kis híján megfojt.
- Köszönöm - motyogja hálásan.
A szülei mosolyogva figyelnek minket, én pedig Sandy háta mögött viszonozom ezt.
- Ja, és még valami - kapok észbe. - Lucas majd mondani szeretne valamit, mindenképpen beszélj vele - suttogom a fülébe.
- Rendben - nevet fel elcsukló hangon. - Amúgy cuki a szerelésed - teszi hozzád jót mulatva a kinézetemen.
- Még a zoknijaim is más színűek - röhögök fel, de hiába, ezzel csak palástolni próbálom a szomorúságomat.
Elengedjük egymást, de Sandy nem akarja szabadon ereszteni a kezemet. Könnyes tekintettel néz rám, halvány mosoly fut át az arcán.
- Legjobb barátnők vagyunk...
- Soha szét nem szakadunk - folytatom.
- Szeretlek Téged - töröl le egy könnycseppet.
Mielőtt még befejezném azzal, hogy "barátságunk el ne engedd", automatikusan más jön a számra.
- Én is téged.

46 megjegyzés:

  1. Drága Azy!
    Ez a rész valami fantasztikus lett! Hihetetlen, hogy egy fejezet alatt mennyi érzelmet tudsz előhozni az olvasóidból egy karakterrel kapcsolatban. Én a rész elején még utáltam Sandy-t, hű de még mennyire, és a végére, Deon-nal együtt én is megbocsátottam neki. Milyen érdekes, Kanada... Az én egyik nagyon jó barátnőm is oda költözött. :D
    Nagyon édes, megható rész volt a barátságról, szóval imádtam. És a beszélgetés Lucas-szal, az nagyon tetszett. A rész nem is Zayn körül forgott, hisz nem is szerepelt benne, mégis belecsempészted egy kicsit a jelenlétét, és ez nagyon tetszett, mert hát a szívtiprónkról se feledkezzünk meg! :D
    Most, jó volt így a sztorit Sandy szemszögéből hallani, legalább ezt is megtudtuk... És milyen ügyesen belecsempészted a "legjobb ellenség"-dolgot! :D
    Jaj, imádom ezt a történetet! Nem is tudom, melyik Általad írt sztori a kedvencem! Mindenhol tökéletesen hozod azt a gyönyörű írásstílust, és szókincset, és mégis érezni, hogy egy más írói oldaladat mutatod meg minden történettel!
    Örülök, hogy ennyi sztorit írsz, mert sosincs hiány Azy-irományokban! Nekem pedig szükségem van a Te írásaidra, egyszerűen függővé tettél! :D Szóval, ha kedvenc Bloggerinát hirdetünk, akkor az én kedvencem... Tudod Te, hogy ki az! :D
    Love,
    Soph Palmer

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Sophie!

      Juj, iszonyatosan boldog vagyok, amiért te is megbocsátottál neki, ez nekem rengeteget jelent, fontos mellékszereplőnek tartom Sandy-t. Igazán örülök, hogy tetszik a történet rengeteget jelent a véleményed.
      Úristen! Komolyan nem jutok szóhoz, elképesztő miket írsz - hazudsz, de borzalmasan jól esik! Hihetetlenül aranyos vagy, el sem hiszem! De komolyan, nem is sejted, hogy mit hozol ki az édes soraiddal, kis híján elsírom magamat! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! <33

      Puszi, Azy

      UI: IMÁDLAK!

      Törlés
  2. Szia! ♥♥
    Nagyon-nagyon tetszett!
    Várom a következőt! :)
    Zsoofi Sipos ♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Ennek igazán örülök, köszönöm, hogy írtál!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Szia! Ez valami elképesztő lett! Siess a kövivel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nem tudom mit takar az elképesztő, de remélem, hogy jót. Ha igen, akkor boldoggá tesz, amiért sikerült elnyerni a tetszésedet! :)

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy!

    No, erre nem számítottam! Annyira, de annyira repesek a boldogságtól, hogy végül is kibékültek a lányok. Remélem Sandy összejön Lucassal, és hogy Deon végre belátja, mit is érez valójában. Sajnálom szegény Eric-et, hiszen ő nem ezt érdemli, viszont Deont is meg tudom érteni.
    Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire jól írsz! Imádom!

    Puszi, Tina x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Tina!

      Juj, hatalmas megkönnyebbülés számomra, amiért nem utálod már Sandy-t, és azt sem tartod rossznak, hogy kibékültek. Egészen a rész publikálásáig úgy gondoltam: nem lesz olyan, aki ezek után még mindig képes őt utálni... vagy egyszerűen nem örül a rész befejezésének. Azonban úgy tűnik, mégis. Ezért vagyok tényleg rettenetesen boldog, köszönöm! Hálás vagyok mindenért, imádlak! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. Elképesztően fantasztikus rész lett :D annyira örülök h végre tisztázódott Sandy és Deon között a "félreértés"... remélem, h Sandy és Lucas együtt lesznek majd :D és hogy végre jöhet lassan a happy end :D És egy kis Zeon :D nah be is fejezem a fecsegést :D lényeg a lényeg, h imádtam akárcsak a többit :)) <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Iszonyatosan sokat jelent, amiért így gondolod! Szeretném neked megköszönni, hogy folyamatosan kitartasz mellettem! :') <3 Hálás vagyok!

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Szia :)
    Nagyon jó lett ez a rész is mint mindig :)Örülök hogy végül is a lányok kibékültek aranyos lett nagyon :) remélem összejön Sandy és Lucas és hogy Deon-nak sikerül tisztázni magában az érzéseit és sikerül döntenie a két fiú között :) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Rengeteget számít a véleményed, ezért igazán boldog vagyok, hogy tetszett! Köszönöm szépen a kommentedet, hálás vagyok miatta! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Nagyon jó lett! Most már csak azt várom mikor békül ki Zayn-el.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Huh, felemelő érzés olvasni, hogy jónak gondolod! Köszönöm!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Drága Azy ♥!

    Egyet kell értenem az előttem szólókkal, miszerint ismételten fantasztikus részt sikerült alkotnod ♥! Szurkolok Lucas-nak és Sandy-nek, illetve reménykedem abban, hogy Deon-nak mielőbb sikerül döntést hoznia a két sráccal kapcsolatban :) Nem szeretném, ha Eric összetörne, de Deon valahogy Zaynie-hez illik jobban :D Ez egy tény, lássuk be :D

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét kívánok ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macy!

      Juj, aaanyirra, de aaanyirra sokat jelent, amiért így gondolod! Személyes véleményed, hogy kihez illik jobban, én pártatlan vagyok!:) Köszönök szépen mindent, nem tudom elégszer mondani! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. http://itsmylife-naomiandliam.blogspot.hu/p/dijak.html :) x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon szépen köszönöm a díjat, amint lesz egy kis időm, rakom is ki!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Sziaa Azy!:))
    Aaa..*-* Nagyon fantasztikus lett*-*<3
    Imadtam a torteneseket! Mindig ert valami meglepetes!<3:)) Bevallom az elejen,egy kissebb ellenszenvet ereztem Sandy irant,de a vegere Deon megbocsajtott neki,igy en is :D<3 Ericet egy kicsit sajnalom,pedig teljes mertekben a Zayn es Deon allkotta parosnak szurkolok!<3 Tudod,h mit varok mostmar a legjobban?:D JOJJENEK OSSZEEE!<3 Ees meg valami:)) Ma, minden huszadik percben feljottem megnezi,h van-e mar uj resz*-* nagyon bologga tettel,amikor lattam,h van<3:')) Koszonom!<3
    Sok-sok puszi: Lizi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Juj, borzalmasan hálás vagyok a szavaid miatt, szerettem volna ezt a hatást kiváltani. Mármint, hogy először nem kedveled Sandy-t, de utána már valahogyan megbékélsz vele... Rengeteget jelent, amiért ezt írod. Nem vagy egyedül Zeon szurkoló, és ne aggódj, a következő részekben mind fog szerepelni Zayn, hiszen már nincs más hátra, mint hogy Deon döntsön az érzéseiről! :)
      Köszönök mindent, fantasztikus olvasó vagy, akarva se kívánhatnék jobbat! <3

      Puszi, Azy

      UI: Minden huszadik percben? Ó, te jó ég, ez nagyon megdöbbentő, viszont elképesztően jól esik olvasni! <33

      Törlés
  11. Ez fantasztikus lett! Olyan jò hogy sikerült kibékülniük! Kiváncsi vagyok mi lesz Eric és Deon kapcsolatával. És Lucas-szal.
    Nagyon izgalmas amit írsz!
    Már alig várom a következő részt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Rettenetesen jó érzés ilyen dolgokat olvasni, köszönöm, köszönöm, köszönöm! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  12. Drága Azy!

    Ez valami...hát, egyszerűen elképesztőre sikeredett! Végig izgalmas volt, egy pillanatra sem lankadt a figyelmem. Kicsit ugyan hiányoltam Zayn-t, de majd ha újra képbe kerül, legalább még nagyobb örömmel fogadhatom. Örülök, hogy Deon rávette magát, hogy Sandy után menjen, kétségkívül jól döntött, most már egyébként én sem látom Sandy-t a szívtelen gonosz szerepében. Na, és ez a befejezés... igazán megható volt! :)
    Alig várom a folytatást!

    puszi, Vivienne Hayes

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Vivienne Hayes!

      Azt hiszem nem mondom elégszer, hogy mennyit jelent a véleményed, hiszen felnézek Rád, fantasztikus író vagy. Köszönöm!
      Zayn szerepelni fog a következő részekben, ne aggódj emiatt. Örülök annak, hogy már megbékéltél Sandy-vel, szerettem volna ezt elérni. :)
      Hálás vagyok neked mindenért, boldoggá teszel! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  13. Drága Azym!

    Büszek vagyok Deonra, hogy megtudott bocsátani, mert ez nem semmi volt, és örülök hogy jó lett a vége. :) Jó döntést hozott, remélem a szerelmi életében és ezt fogja tenni és ZAYNt választja!!!!! Mert ez lenne a helyes döntés, és ezt legbelül ő is tudja, tagadni se tudná! :D Aztán remélem Sandy is megtalálja a boldogságot Lucas személyében. :) Mert akkor végre megint minden jó lenne...ugye? :) Na de hagylak is a sok hülyeségemmel, vároooom a következő részt! Már csak 3 van hátra????????????????????? NEEEEEEEEEEEE

    Dodó

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Dodóm!

      Nagyon jó érzés azt olvasni, hogy büszke vagy Deonra. Furán hangzik, ha azt mondom, én is? Igen, az állandó kérdés, hogy mi legyen Zayn-nel? Aggodalomra semmi ok, a következő részekben természetesen terítékre kerül ez a téma is, így nem lesz hiány semmiben. :) Egyáltalán nem hülyeségek, imádom őket olvasni! <3
      Igen, rettenetesen kevésnek tűnik...:(
      Iszonyatosan hálás vagyok mindenért, de tényleg! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  14. Drága Azy!
    Fantasztikus rész lett! :) Várom a következőt izgatottan:)
    Ölel,
    LTP

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Tényleg boldoggá tesz, amiért tetszett. :) Köszönöm, hogy írtál!

      Puszi, Azy

      Törlés
  15. *o* imádom:$ Őrülök hogy legalább Deon kibékült Sandyvel:) már csak Zayn baba marad:$♥ :D:D: Siess a kövivel!!:$♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, ez igazán remek hír, én csak örülni tudok neki! Ígérem, hogy Zayn is szerepelni fog a következőkben!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  16. Draga Azy!
    Milyen volt a nyaralas? Remelem.jol erezted magad. :)
    Hiaba nem volt Zayn ebben a reszben, a kedvenc reszem lett. Magam is meglepodtem. Sandyt ismet kedvelem, olyan aranyosak voltak a vegen Deonnal. :') Remelem Lucasnak osszejon Sandyvel. :)) Deon pedig remelem hogy hallgat Lucasra es szakit Erickel. :)
    puszillak, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bius!

      Fantasztikusan éreztem magamat, köszönöm! Remélem a Tied is hasonlóan jól telik!
      Huhú, tényleg? El se tudod hinni, hogy mennyit jelent ez számomra! Főleg az, hogy Sandy-t se utálod már. Köszönöm, hogy folyamatosan írsz, és támogatsz, hálás vagyok! <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  17. Nagyon megható lett ez a rész.

    Mindig félek, amikor olyan jelenetet olvasok, ahol Deon a megbántott és próbálnak közeledni felé. Annyira kemény stílusa van és ilyenkor durván bánik másokkal, vagyis azzal aki éppen megbántotta őt. Most is elutasító volt Sandy-val, amit részben megértek, részben pedig nem. Szinte már nekem fájt a Sandy "megbánásos" beszéde és viselkedése, ahogyan könnyekben tört ki.

    Viszont látszik, hogy Deon sem egy érzéketlen szörnyeteg, örülök, hogy az érzések felül uralkodtak rajta és végül megbocsátott Sandy-nak. Arra azért kíváncsi vagyok miként alakul ezek után a kapcsolata Eric-cel, na és persze Zayn-nel. Remélem pozitív irányba sodródik a történet.

    Lucas pedig nagyon aranyos volt, hogy elmondott egy kis érzelemgyűjteményt Sandy-val kapcsolatban. Drukkolok nekik (is).

    Annyira vártam már az új részt és nem okozott csalódást. Azért is szeretem ezt a történetet olvasni, mert egy szépen felépített eseményszálak sokaságáról szól, és méltó módon fejezi ki a tehetséged!

    Várom mit hoz a folytatás!

    puszillak, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Cami!

      Ritkán olvasok jellemzést Deon-ról, de mindig élvezettel teszem, mikor mégis esélyem adódik rá, hiszen hihetetlen érzés megtudni, ki hogyan ismerte ki őt. Tökéletesen jól látod a helyzetet, rögtön támad, ha megbántják. Örülök, amiért együtt tudtál érezni Sandy-vel, rengeteget jelent számomra. Igen, szerintem már mindenkit az érdekel, mi lesz Zayn-nel, de ígérem, hogy a következő részekben már több szerep jut neki.
      Juj, nagyon boldog vagyok, amiért így gondolod! Köszönök neked mindent, tiszteletreméltó a kitartásod! <3

      Puszi, Azy

      UI: Tényleg hálás vagyok, el sem tudod képzelni mennyit számít a támogatásod! <3

      Törlés
  18. Drága Azy!

    Szokásodhoz híven megint egy fantasztikus résszel érkeztél! Nagyon érdekes volt, de ami nekem a legjobban tetszett a Deon és Lucas párbeszéde volt. Nem gondoltam volna, hogy egy olyan fiú fogja ráébreszteni arra, hogy még mindig szereti Zayn-t akinek fogalma sincs az egészről. Viszont meglepődtem Sandy-n. Nem gondoltam, hogy ennyire összetört a történtek után, arra meg pláne nem, hogy ennyire meg fog alázkodni és valamilyen szinten elmenekül.
    Annak nagyon örültem, hogy Deon félre tette a büszkeségét és a sértettségét és inkább a barátságát választotta Sandy-vel.
    Nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz Eric-kel meg persze, hogy mikor fog feltűnni Zayn.
    Alig várom a folytatást! Siess ahogy csak tudsz!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordi!

      Huh, nem gondoltam volna, hogy az a rész fog neked tetszeni, de természetesen örülök neki! Elhiszem, hogy meglepődtél Sandy-n, és az a rész pontosan azért lett ilyen, hogy látszódjon, nem minden ok nélkül, gonoszan, hátba döfte Deon-t. Az kicsit furcsa lenne. Igen, mondhatjuk, hogy megalázkodott, viszont azt hiszem erre szükség volt Deon bocsánata érdekében. Zayn a következő részben már szerepelni fog, és nem nagyon fog már eltűnni, ne aggódj!:)
      Szeretném elmondani, hogy elképesztő olvasó vagy, hálás vagyok, amiért mindig leírod nekem a véleményed, sokat jelent! Köszönök mindent, rengeteg erőt adsz! <33

      Puszi, Azy

      Törlés
  19. Szia.
    Mivel nekem nagyon tetszett az angyal az éjben című irományod mert az szuper lett gondoltam a többit is megnézem mivel ügyesen írsz de nagyot tévedtem te nem ügyesen írsz hanem fantasztikusnan!!! Én igaz az egészet egyben olvastam el de így még jobban megtetszett nem tudom hogy mondjam el mennyire tetszett ez a 37-rész... És kíváncsian várom a maradék néhány részt de ha 10-es skálán értékelni kellene azt amit írtál legalább 100-at adnék neked...:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Juj, boldog vagyok, hogy bizalmat szavaztál ennek a blognak is! Jaj, ne túlozz! Ettől függetlenül iszonyatosan sokat jelentenek a szavaid! :') KÖSZÖNÖK MINDENT! <3

      Puszi, Azy

      UI: Wáó, mindig lenyűgöz, hogy valaki még nekiáll ennek a blognak ennyi rész után is... Gratulálok, sok türelem kelhetett hozzá! <3

      Törlés
    2. Szia
      Figyelj az első rész után elragadott a történet amit írtál és ha több mint száz része lett volna ki nem hagytam volna egyetlen eggy részét sem és igaz ahoz kellett a türelem hogy ki bírjam hogy épp muszáj volt megcsinálnom azt amit kértek tőlem így inkább legalább 3-ig fent voltam egy nap hogy legalább 7-részt legalább el tudják olvasni naponta de volt hogy egyésznap nem csináltam semmit csak hogy a sztoridat esetleg valaki másét olvashassam ha épp jött egy új rész valameik blogról amiket folyamatosan figyelek és tűkön ülve várom a folytatásukat beleértve a tiédet is!!!

      Törlés
    3. Jesszus, elképesztő vagy! <3

      Törlés
  20. Szia, Azy!
    Mint mindig, most is azt kell mondanom, fantasztikus vagy! Nagyon szép és megható volt ez a fejezet!
    Nagyon tetszett. Torokszorító volt egy kicsit..
    Várom a következő fejezetet! És remélem, hogy az utazás ellenére még látjuk Sandy-t. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Vi!

      Huhú, köszönöm, sokat jelent, hogy így gondolod! Ha szerepelni nem is fog, hallani még biztosan fogsz felőle! Hálás vagyok, amiért írtál. :')

      Puszi, Azy

      Törlés
  21. Drága Azy!

    Nem olyan régen kezdtem hozzá a történet olvasásához.Őszintén megmondom, eleinte kétkedve láttam hozzá. Eddig azok a történetek,melyet kétszázan vagy közel annyian követtek, egyszerűen nem csigáztak fel. Semmi érdekeset nem találtam bennük, semmi megkapót,amitől azt éreztem volna, hogy ezt olvasnom kell...és akkor jött A legjobb ellenség.
    Istenem, az elejétől a végéig imádtam! Szinte egy éjszaka alatt végigolvastam az egészet, töviről-hegyire. Már az elején tudtad, melyik szál hova fog futni a történetben,ami már a tökéletes felépítésre utalt, és ennél jobban nem is alakíthattad volna. Teljes mértékben bele tudtam magam képzelni Deon helyébe, mintha én magam lettem volna a főhős. A veszekedések és csipkelődések, az erdei romantikázás, a rajzolós randi mind annyira életszerű volt, és ettől vált élvezetessé az olvasás. A jól megformált mondatok összessége, a változatos szóhasználat már csak a hab a tortán. Olyan tökéletesen írod le a szereplők érzelmeit, gondolatait, mintha én magam formálnám meg ezeket a gondolatokat, mintha én érezném azt a fájdalmat, örömet, szerelmet, amit Deon.

    Ne haragudj, hogy ilyen hosszúra sikeredett, de úgy gondoltam, hogy ezt muszáj leírnom. Remek ez a blog, Azy, minden elismerésem,egyszerűen imádom! :)<3

    Sok-sok puszi, Lily

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lily!

      Komolyan mondom, hogy ha ilyeneket olvasok, mindig gyenge lábakon állok, azonban most nem bírtam tovább, és tényleg elsírtam magamat. Szerintem nem is tudod mit okozol nekem ezzel, mennyi erőt és támogatást jelentesz. Külön elismerésem, amiért volt energiád végig rágni magadat, hiszen nem egy rövid blogról beszélünk.
      Iszonyatosan hálás vagyok neked mindenért, képtelen vagyok szavakba önteni mennyire köszönöm! <333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  22. Azy!
    Úristen, ledöbbentem!!!!Irtó klassz rész lett, bár én még mindig nem teljesen vagyok kibékülve Sandy-vel, de igazad lett, most, hogy hallottam a történteket az ő szemszögéből, azért más lett a véleményem..
    Na, jó, ez elképzelhetetlen, hogy a francba tudsz ilyeneket írni.????o.O Annyira nem szeretném, hogy vége legyen!!!!:'((

    Nagyon érdekel a kövi rész!!!!!!!:)) :DD Csak így tovább!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Drága!

      Boldog vagyok a szavaid miatt, kiváltképpen annak, hogy valamennyire megváltozott a véleményed. Huh, annyira aranyos vagy, hogy ezt írod, de hidd el, egyáltalán nem különleges, amit csinálok, bárki képes rá. :) Köszönöm, köszönöm, köszönöm, köszönök mindent! <3

      Puszi, Azy

      Törlés