16. rész - Zero Pub

Nagyon szeretném megköszönni a támogatást, amit minden résznél megkapok Tőletek, hűséges Olvasóim! 

Egész órán alszok, így kicsit meglep, mikor kedves Andy osztálytársam elég erősen az arcomba dob egy galacsint, ezzel jelezve, hogy kelljek fel. Nyúzott arccal vágom be a táskámba a könyvemet. Sandy már az ajtóban vár, hogy elkísérjen. Eléggé közel lakunk egymáshoz, így egy kicsit tovább sétál, és ő is hazaér.
- Mehetünk! - veszem fel a kabátom, majd kilépünk a folyosóra. A tömeg már eloszlott, ilyenkor tíz percen belül kiürül az iskola. Érdekes, reggel nem telik meg ennyire hamar.
Sandy szája be nem áll mellettem, csak akkor szólalok meg, mikor már a majdnem a házunk előtt vagyunk.
- Úgy döntöttem elmegyek veletek. - vágok bele a szavába.
Meglepődött tekintettel fordul felém. Felhúzza szépen kiszedett szemöldökét.
- Tényleg? - terül szét a reklámba illő mosolya az arcán.
- Tényleg - bólintok, s én is halványan visszamosolygok. - Meggondoltam magam.
- Miért? - bök meg játékosan, mire csak megvonom a vállam.
- Csak.
Az igazság az, hogy van egy konkrét oka. Zayn. Egyszerűen rájöttem, hogy nem tudom kiverni a fejemből, pláne, hogy nem éppen szépen váltunk el egymástól. Kell valami, ami eltereli a figyelmemet, és nem ártana újra társasági életet élnem.
- Akkor fél kilenckor érted jövünk Lucas kocsijával. Jut eszembe Tony említett valami olyasmit, hogy hozza pár haverját - legyint már az ajtómban.
- Sandy, Lucas kivételével mindenki csak az évfolyamtársam. Nem ismerem őket, fogalmam sincs kikről beszélsz. Jöjjön, aki akar, nekem tök mindegy - legyintek.
- Hát, rendben - nyom két puszit az arcomra, azonban még nem megy el. Furcsállva állok le a kulcsaim keresgélésével, és összevont szemöldökkel teszem szóvá neki észrevételemet.
- Nem mész?
- Deon - sóhajt fel, és szemmel látható, hogy valamit nagyon meg akar kérdezni. Várok egy kicsit, hogy kibökje. - Mi van Zayn-nel?
Kicsit megrökönyödöm, arcvonásaimat egy perc alatt rendezem, semmi esetre sem engedhetem meg, hogy felszínre törjenek az érzelmeim.
- Mi lenne? - kérdezek vissza inkább, miközben nagyot nyelek.
- Hát, most dolgozik, de este nincs kedve jönni? - birizgálja a szőke haját, szemét lesüti, és a cipője orrát fürkészi.
Felmegy bennem a pumpa. Teljesen azt érzem, hogy Sandy nem az igazi Zayn-t szeretné, hanem a népszerűt. Persze, nem azt mondom, hogy felszínes, de nem ismeri milyen is igazándiból, egyszerűen csak úgy néz rá, ahogyan a sok képen, magazinok címlapján, a tévében és az internetes portálok ezrein látta. Nem volt ott, mikor be volt rúgva, reggeli képpel kelt fel, nézte a tévét, itta a kávéját.. Ezekből mind kimaradt. Természetesen én nem azt mondom, hogy ismerem, de egy másik oldaláról kerültem közel hozzá. Nem úgy mint a többi ember. Hiba volt, mert az igazi Zayn nem tud mást okozni, csak csalódást.
- Nem lakik itt - nyögöm ki egy torokköszörülés közben. - Csak a téli szünetre jött, tudod? - eresztek meg egy mosolyt, ami szörnyen nehezemre esik.
- Miért nem mondtad? - biggyeszti le a száját. - Nem kellett volna beleélnem magamat. Pedig a múltkor tök rendes volt, hogy tévéztünk, bár... nem fontos, hagyjuk - legyint, és megigazítja a táskája pántját, azonban elkapom, és szúrós szemmel pislogok rá.
- Bár?
- Nem is tudom... - sóhajt fel. - Furcsa volt. Mintha nem is érdekelném. Fogalmam sincs miért, de tudom. Egy lány megérzi az ilyet.
Csendesen hümmögök, erre nem tudok mit mondani. Pontosan tudom, milyen érzés. Csak én mindenkivel ezt érzem. Senki nem figyel rám. Mármint úgy igazándiból nem.
- Mindegy, mennem kell. Szépen szeretnék majd festeni Lucas előtt - vált át egy vidámabb témára, a hangja is könnyedebben cseng, ahogyan boldogan csacsog mit is fog felvenni. Én meg csak hallgatom, miközben teljesen máson jár az agyam.

Megírom a leckémet, tanulok, bepakolom a táskámat, és még marad fél kilenc előtt bő három órám. Hogy mindenkit - magamat is - meglepve, fürdésre adom a fejemet. Kiválasztok egy gyöngyökkel díszített halvány krémszínű inget, hozzá az egyik kedvenc fekete nadrágomat. Ezeket magammal cipelem a fürdőbe. Minimum két órán keresztül csak áztatom magamat, miközben a füstölőt már kétszer lecseréltem. Az telefonom Mozart muzsikájával adja a tudtomra, hogy ideje kikászálódni. Lehunyt szemeim kipattannak, és tényleges fürdésre határozom el magamat. Átmosom kétszer a hajamat, és a testemet is.
Még bőven fehérneműben flangálok, mikor eszembe jut, hogy a hajammal sem kezdtem még semmit. Halvány fürtökbe rendezem, ahogyan annyira szeretem. Kisminkelem magamat, felöltözök, magamra fújok egy kis Channel parfümöt, és késznek nyilvánítom magamat.
Szerencsére éppen időben, hiszen a telefonom Sandy nevével villog, jelezve, hogy lent várnak rám. Lapossarkú csizmámat magamra rángatva szaladok le. Yaser egy bőrfotelban olvassa a heti újságot, orrán tipikus olvasószemüvege ül. Anya a konyhába főzőcskézik. Mikor meglát, haragosan húzza össze a szemöldökét.
- Hova - hova, nagylány? - teszi csípőre a kezeit.
- Sandyvel és pár haverral - sóhajtok nagyot, miközben fülem-farkam behúzom, hogy ne kérdezze meg mit is fogunk pontosan csinálni.
- Mikor és hogy jössz haza? - lágyul el egy kicsit a tekintete, s újra a magához veszi a fakanalat, hogy megkevergesse a pörköltet.
- Nem tudom, szerintem valaki biztosan hazahoz - próbálok magamra erőltetni egy biztató mosolyt. - Nem későn.
Egy szerencsém van azzal, hogy anya ilyen. Mindig is utáltam, hogy szeleburdi, hirtelen hoz döntéseket, spontán, és néha felelőtlen, azonban efféle esetekre pont jól jön.
- Holnap iskola - jegyzi még meg, csak figyelmeztetésképpen, mire csak gyorsan bólintok.
- Fel fogok tudni kelni - ígérem meg, majd egy kósza puszit az arcára nyomva, ott sem vagyok.
Kiérve magam köré csavarom a sálam. Egy fekete kocsi parkolt le ideiglenesen a házunk elé, ez lenne Lucas Stole autója. Az anyós ülésen Sandy csücsül, hátul pedig egy ismeretlen lány, egy szintén idegen fiúval.
Bepattanok hátra, és éppen csak csapódik mögöttem az ajtó, Lucas már tövig nyomja a gázt.
- Sziasztok - intek mindenkinek.
Sandy mosolyogva pillant rám a visszapillantó tükörben, ahogyan Lucas is. A mellettem ülők egy párt alkotnak, szorosan kapaszkodnak egymás karjába.
- Brittany - nyújtja felém a kezét a vöröses tincsű, bájos arcú lány, aki szolid sminket visel. Hatalmas zöld szemei barátságosan pislognak rám.
- Deon - fogadom el, és gyengén kezet rázunk.
- Patrick - követi a példáját a rövid, tüsi hajú srác, akinek kicsi, mélyen ülő szemei vannak.
- Deon - történik meg vele is a bemutatkozás.
Egyáltalán nem vagyok zavarban, nem is szoktam ilyenkor. Hiszen ők csak két ember, pont mint én. Ha jól akarjuk magunkat érezni, akkor félre kell tenni ezt az udvariaskodást.
- Hova megyünk pontosan? - dőlök hátra kifújva a levegőt, s próbálom feltérképezni az utat az ablakon kibámulva.
- Tony és barátai mondtak egy címet, ott találkozunk a többiekkel - tájékoztat a részletekről Lucas. - Kint van a városon kívül.
Furcsállva veszem tudomásul, hogy eléggé távol fogunk kerüli a lakásunktól, de nem szólok egy szót sem.
- Hányan leszünk? - szólal meg halkan Brittany.
- Hát mi öten, ott lesznek még a többiek, vagyis Wendy, Darren, Jade és Louis. Meg persze Tony és a barátai.
A nevek némiképpen ismerősen csengenek a múltkori találkozó miatt, azonban csak halvány emlékképek élnek bennem. Ráadásul most még plusz két ember is társult Brittany és Patrick személyében, és nem is tudom mi szél hozta őket a mi társaságunkba, de feltételezem Lucas barátai, hiszen Sandy egy szót sem vált velük.
Az út viszonylag beszédesen telik, hiszen Sandy és Lucas nyelve megered, olyan témákat hoznak fel, amibe mindenki bele tud szólni, például a zene. Így mindenki megosztja a többiekkel, szerinte mi a jó.
Kiderül, hogy Sandy és Brittany egyféle zenét kedvelnek, míg Patrick a rockos vonalat képviseli, ahogyan Lucas is. Én nem szólok bele, mert részemről maradok a saját zenéimnél.
Egy jó háromnegyedóra múlva leparkolunk egy félreeső helyen.A közeli a bárból kihallatszik a hangos zene, és az emberek zajjá alakuló beszélgetése.
Kiszállunk a kocsiból, majd megrökönyödve pillantunk a helyre. Egyáltalán nem ilyen lepukkant sörözőre számítottam, és ahogyan a többiek arcából leveszem, ők sem.
A "Zero Pub" névből, csak kevés betű világít rendesen. A többi vagy kialudt, vagy már csak pislákol. Az ajtón a festék mér néhány helyen lepattogzott, a rézkilincs az egyetlen, ami normálisan marad. Kevés nyílászárót számolok meg, összesen csak ötöt. A parkolóban Lucas kocsiján kívül csak pár autó áll, a közelben lévő épületek ablakai többségében bedeszkázva, vagy betörve vannak. A házak elhagyatottan magaslanak a szűk utca fölé, a sötét éjszakában egyedül a kocsmából szűrődik ki egy kevés fény.
Vonakodva lépünk be a helyre, amimben eléggé sokan vannak, a levegő cigarettafüsttől büdös. Fintorogva húzom össze magamon a kabátom, egyáltalán nem tetszik a hely. Sandy is vonakodva néz körbe.
A pult mögött sok, összesen hét csapos szolgálja ki a húsztól ötvenes korosztályig terjedő embereket. A bokszokban több fős csapatok foglalnak helyet, az egyikben az a bizonyos Tony és a barátai, és Jade-ék iszogatnak jókedvűen.
Elég csak meglátni őket, a velem egy autóban utazók mindegyike sebes léptekkel indul meg feléjük, teljesen elfeledkezve arról, hogy milyen a hely.
Apró léptekkel követem őket, teljesen lemaradva. Beérem őket, és én is leülök hozzájuk. Mindenki bemutatkozik. Így megismerhetem a piercinges, rövid fekete hajú Jadet, a hosszú barna hajú, erősen sminkelt, mély hangú Wendy-t, az emós Darren-t, és a többiekhez képest viszonylag normális, azonban pár tetkóval büszkélkedő Louis-t. Tony haja lófarokba van fogva, s öltözködésében is hűen ragaszkodik a rockos kinézetéhez. A haverjai még inkább visszataszítóbb látványt keltenek, nekik be sem mutatkozom. Viszont egy gyors agytorna után megállapítom, hogy csak ketten vannak. Az egyikük punk, a másikuk a kapucniját a fejébe húzta, így nem látom rendesen.
Egy piros bőr ülés fut végig az asztal három oldalánál, így nem sok hely marad nekem, a szélére ülök. Viszont ez nem sokáig marad így, hiszen szinte mindenkit inni akar, ezt pedig csak a pultnál érhetik el. A fél társaság eltűnik, csak négyen maradunk. Brittany és Patrick egymás szájában vannak valahol, nem figyelnek. Tony haverja nagy iszogatásban van, még nem ürítette ki a pohara tartalmát, ezért nem megy el.
Összehúzva magamat pislogok a többiek felé, legszívesebben elmennék innen a francba, nem érzem jól magamat közöttünk.
- Hé! - vakkant felém a már egy parányit sem józan kapucnis srác.
- Mi van? - kérdezem vissza egy csepp kedvesség nélkül.
- Nem ülsz ide? - tapogatja meg maga mellett a helyet, hívogatóan nézve felém.
Elfintorodom, hevesen rázom a fejemet.
- Ki van csukva - morgom az orrom alatt.
Tekintetemet elfordítom, a pultnál sorban álló Sandyt fürkészem. Talán annyira elmerülök benne, hogy észre se veszem, amint valaki mellém ül. Mikor a lábamra simítja a kezét rekordgyorsasággal fordulok meg. Izomból rácsapok a kezére, mire visszahúzza.
- Ne merj hozzámérni! - fenyegetem meg hűvösen, és még inkább arrébb csúszok.
Leveszi a kapucniját, mire végre meglátom hogy is néz ki. Kopaszra van nyírva, tar koponyáján halálfejes tetkó van. Piercing van a szemöldökében, ami vastag, és sötét, szinte már fekete szemei bajjóslóan tekintenek rám.
- Mi a baj, édesem? - húzódik közelebb hozzám, majd erőszakosan rámarkol a combomra. Tekintetem először is Patrick-ra és Brittany-re esik, de nem túl jóízűen állapítom meg magamban, hogy nem figyelnek rám. Magamra vagyok utalva.
- Semmi, csak nem akarom, hogy tapogass! - közlöm vele idegesen, és megpróbálom lefejteni a kezeit. - Engedj el! - lazítgatom az ujjait. Sikertelenül. Ellenkezésemmel csak még inkább felbőszítem, sokkal erősebb nálam, még részegen is.
- Mi lenne, ha mi ketten? - búgja a fülembe, mire erősen ellököm magamtól. - Ne ellenkezz, úgyis az enyém leszel! - vigyorog rám, viszont távolabb húzódik.
Nem is értem az elején, de meglátom a közeledő alakokat, akik már hozzák a sok sört. Megmenekülök a baromtól, legalábbis egy időre. Elfogadom Sandy-től az italt, és próbálom a tudtára adni, hogy mi történt. Sajnos akárhányszor belekezdtek, valaki a szavamba vág, és a barátnőm sem figyel rám.
Bosszúsan dőlök inkább hátra, miközben feszengve kortyolgatom az üvegből a sörömet. Sokszor kapom azon a kopaszt, hogy engem néz, sunyi mosollyal az arcán.
Órákon keresztül folyik ez. Kezdem jól érezni magamat, sokat nevetek, kiderül, hogy a többiek kinézetük ellenére jó arcok, és viccesek. Kivéve a két havert, akik meg se szólalnak, nem is értem miért jöttek el.
Éjfél körül kimegyek a mosdóba pisilni. Megkérdezem a csapostól, hogy merre találom. Sajnos vissza kell mennem az előtérbe, hiszen a bejárat mellett van közvetlenül. Amint a kettő részt elválasztó ajtó zárul mögöttem a zajok eltompulnak, sokkal csendesebb minden.
Meggyorsítom a lépéseimet, majd belépek a mellékhelyiségbe. Egy undorító vécé tárul a szemem elé. A fából készült ajtók elkorhadtak, a kilincsek helyén üres lyuk tátong. A falon a tükör betört, már csak a jobb sarkába belevert szög tartja fel a graffitis falon. Kettő fülke van, mindegyik olyan hányingerkeltő, hogy felfordul a gyomrom. Egy kósza villanykörte lóg le az alacsony plafonról, az is alig ad valami fényt. Kezemet a szám elé csapom, és fürgén elhagyom a lepukkant illemhelyiséget.
Kiérve meghökkenek, hiszen egyenesen a kopasz sráccal találom szembe magamat. Hátratántorodom, és próbálom kikerülni, azonban izmos karjával megragad, és a falhoz lök.
- Ne menekülj előlem. Peter elől senki sem bújhat el! - nevet fel, csuklóimat erősen fogja, nem tudok mozdulni.
- Hagyj békén! - könyörgök neki, fejemet oldalra fordítom, hogy szája ne az ajkaimat, hanem csak a nyakamat érjék.
Öblösen felnevet mély hangján, a hideg futkos tőle a hátamon. Könnyeim kiszöknek a szememből, miközben erősen rángatózom, próbálok kiszökni a karjai közül.
- Jaj, ne légy ilyen makacs! - távolodik el egy kicsit, majd egy jól irányzott támadással ledugja a nyelvét a torkomon.
Fulladozom a csókjától, irtózok az érintésétől. Amikor kezét csak egy pillanatra véletlenül leemeli rólam, kezemmel ellököm magamtól, térdemmel erősen tökön rúgom. A nemiszervéhez kapja a kezét, még én gyorsan a kijárat felé iszkolok, jó erősen belököm magam előtt, és kimenekülök.
Könnyáztatta arccal fordulok a parkoló felé, és akkor tudatosul bennem, hogy nem tudok hazamenni. Még jobban elkeseredem, de nem akarok egy percet sem veszíteni, tartok tőle, hogy Peter kijön utánam. Jobbra futásnak eredek, és addig nem nyugszom, míg egy sikátorba nem érek. A zsákutca végén fekete szemeteszsákok hevernek, és egy hiányos fokú tűzlétra.
Rettegve pillantok vissza, azonban a saját lábnyomaimon kívül semmi nincs mögöttem. Még mindig zokogva halászom elő a telefonomat a kabátzsebemből. Remegő kézzel keresek valakit, akit ilyenkor hívhatok. Kétszer is átnézem, azonban csalódottan állapítom meg, hogy elvesztem. Senki nem jönne értem...
Illetve egy ember van, akit megkérhetnék, de nem hiszem, hogy megtenné ezt nekem. De nincs más esélyem.
- Kérlek - suttogom sírva, majd rányomok a 'hívás' gombra.

20 megjegyzés:

  1. Jajj nagyon jó! Irtó izgalmas! Zayn, Zayn legyen az a valaki :))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen! Majd kiderül ki lesz!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. háááát ez vmi igen jól sikerült :D már alig várom a kövi részt :D és én is remélem h Zayn lesz az a vki akit Deon felhívott :D bocsi h az előző részhez nem írtam, de azt is csak most olvastam el és gondoltam csak ide írok, de az a rész is nagyon tetszett :D kérlek siess a kövivel :D soha ne hagyd abba az írást <3 *-*bubi*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon szépen köszönöm, örülök, hogy tetszett. Sietek, ahogyan tudok. Majd meglátod, hogyan alakul. Dehogyis haragszom, az a lényeg, hogy most írtál!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  3. Sziaaa ! :D Annyira tetsziiiiiik *-* Remélem , hogy Zaynt hivja !!! Ez után a "könyörtelen " befejezés után egyenesen követelem a következő részt !!! :))Már eddig is olvasta a blogot csak lusta voltamirni :)) De most ugy éreztem h muszáj lessz :)) Else tudod képzelni h menyire kiváncsi vagyok és ,hgy mnnyire szeretem ezt a történetet !! :D ÉS..és nagyon siess köviveeeeel ! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Majd meglátod kit hív, maradjon ez titok a következő részig. Örülök, hogy most mégis írtál. Nagyon szépen köszönöm, boldog vagyok, hogy tetszik. Sietek, ahogyan tudok!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  4. ne már itt abba hagyni!! :DD na vajon kit hív fel!? siess nagyon a kövivel!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Sajnálom, valahol mindig abba kell!:D Sietek, ígérem!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  5. :ooo nagyon imádom, hogy mindig ilyen gyorsan hozod az új részeket!!! :) Remélem Zayn (ha jól gondolom :D) tényleg el fog menni érte..:) Várom a következőt!! *-* :))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen, bár sokan úgy gondolják, hogy ez sok idő. Minden ki fog derülni a következő részben!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  6. Ezt nem hiszem el..!!:D miért ilyenkor hagytad abba?? Komolyan kikészít te lány!:D imádom♥ Remélem Zayn-t hívja és lesz olyan jó fej Zayn hogy eljön érte.. Én tudtam,hogy ez a Peter gyerek egy mocsok,főleg azután miután tapizta szegény Deon-t!! már tűkön ülve várom a folytatást!:) xoxo:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Sajnálom, de be kell fejeznem egyszer a részt!:D Nagyon boldog vagyok, amiért szereted!:') Igen, tényleg az. Sietek!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Hú! Nagyon izgalmas! Remélem Zayn lesz az akit hív és majd egyszer kibékülnek. Olyan jó lenne. Nagyon várom a következő részt!!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Köszönöm szépen, örülök, hogy izgalmasnak ítélted meg! Sietek!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Itt bagyod abba? Nagyon joo<3 anyaaaam.. De kivancsi vagyok.. Remelem Zayn-t hivja.:D siess leccii:$

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Igen, hiszen így kicsit izgalmasabb.:D Örülök, hogy tetszik, sietek, ígérem!:)

      Puszi, Azy

      Törlés
  9. ez hiperbrutálisan jó rész lett*.* az egész blog zseniális:)) nagyon nagyon nagyon siess a kövivel!!:)) lassan nem lesz körmöm, annyira izgulok már hogy mi lesz:$:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon hálás vagyok, amiért így gondolod!:) Sietek, de azért vigyázz a körmödre!:')

      Puszi, Azy

      Törlés
  10. Szia! :)
    Vár egy meglepi: http://strangesensation-1d.blogspot.hu/p/dijak.html :)) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      El sem tudom mondani mennyire köszönöm, amint lesz rá lehetőségem kirakom! Még egyszer köszönöm!:) <3

      Puszi, Azy

      Törlés